Nekrológ helyett
Andrási Benedek Alsósófalva monográfiája című kötete külön fejezetben foglalkozik azokkal, akik munkásságuk folytán növelték a falu hírnevét.
Itt olyan neveket sorol, akik többnyire már az angyalok társaságát gyönyörködtetik színpadi játékaival, igehirdetéseivel, festményeivel, táncművészetével. Igen, mindnyájan Alsósófalváról indultak és amit hátra hagytak szavakban, képekben, hang és videófelvételeken, az mind az összmagyarság szellemi és kultúrkincsét gyarapítja. Igen, Ők voltak Cseresnyés Gyula színész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Sükösd Ferenc festőművész, Kacsó András táncmester.
Ma, 2020 március 11-én hozzuk csatlakozott a 75. évében elhunyt Páll Dénes fuvolaművész, akit távol szülőfalujától, a MAZSIHISZ Szeretetkórházban ért a végzet.
A felsorolt néhai falustársainknak jellemzője volt és marad a szerénységük, mértéktartóságuk, egyszerűségük, ami párosult tehetségükkel, kitartásukkal, meggyőző erejükkel.
Páll Dénes volt osztálytársunk ötödikes korában került a marosvásárhelyi Művészeti Középiskolába Kreutzer Ervin fuvolatanárhoz, aki felismerve Dénes tehetségét, olyan gyors ütemben vezette be a hangszer rejtelmeibe, hogy többször országos első díjjal tért vissza a bukaresti fesztiválokról. Így az érettségi után is a Ciprian Porumbescu Konzervatórium hallgatója, majd végzettje. Kilenc évig a Rádiózenekar oszlopos tagja, majd 1982-ben családi okok miatt a magyar fővárost választja, ahol a Honvéd szimfonikus zenekar megbecsült tagja, több egyéni koncert szólistája is.
Előadó művészete mellett oktatott is az Újpest-i Erkel Gyula Zenei Alapfokú Művészeti iskolában. Annyira szeretett tanítani, átadni másoknak is a szakmai tudását, hogy ismerve a magyarországi törvények szigorát, mely szerint nem halmozhatta a nyugdíjat a fizetéssel, így lemondott a nyugdíjáról és minimális többletfizetésért vállalta a tanári munkát. Mit sem sejtve, hogy röpke pár hónap alatt egészségi állapota rohamosan romlott, kórházi kezelésre utalták, sajnos az orvosi beavatkozás is csak a fájdalmát tudta enyhíteni, állapota visszafordíthatatlanná vált és rövidke három hét idősotthoni gondozás után az örök hómezőkre távozott, hogy onnan is példát mutathasson tenni akarásáról, szerénységéről, művészetéről,
Nagyon szerette a szülőföldjét, szűk pátriáját, Alsósófalvát, mindig visszavágyott, hazavágyott. Úgy tudom, hogy végakarata is az volt, hogy porai az anyaföldbe kerüljenek.
Utólag azt hiányolom, hogy szülőfalunkban, Páll Dénes osztálytársunkat, falutársunkat és barátunkat, annyira nem méltatták, hogy az Alsósófalván utóbbi időben évente megrendezett fúvóstalálkozók egyikére meghívják, akár mint a falu szülöttét, de mint országhatárokon túl is elismert szakembert.
A hátramaradt osztálytársak nevében búcsúzok drága Dénes, azt kívánva, hogy nyugodjál békében. Szép emlékedet, mosolygós arcodat, jóságodat szívünkben őrizzük.
Szász Károly nyugdíjas, a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskola 1964-es zenész osztályának végzőse, a Bakói Filharmónia, majd a Maros Művészegyüttes zenekarának tagja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése