Ráduly Mihály a nevem, születtem 1943-ban. Én itt, Alsósófalván, egy zenész családból származtam, mivelhogy édesapám is zenész ember volt. Hegedűvel játszott, amit saját kezével készített a testvérével 1937-ben. Azzal zenélt lakodalmakban egy cimbalmossal, idős Ágoston K. Mihállyal. Édesapám sajnos 1945-ben hirtelen halállal meghalt és mi árván maradtunk négyen, két fiú és két lány. A legnagyobb közülünk tíz éves volt.
A kézzel csinált hegedű pedig a falra akasztva állott addig, amíg a bátyám nyolc éves lett, én meg öt. Sófalvára került egy Szabó Domokos nevű tanító, aki tudott hegedülni, és felfedezte bennünk a fejlődő képességet. A bátyámat, Gézát kezdte tanítani, persze az örökölt hegedűvel. Mikor egy pár éneket megtanult, én is mint hat-hét éves gyerek, kezdtem nyeggetni, kínozni a hegedűt. Tehát én is a bátyámtól elloptam lassan, amit ő tanult. Persze az ő segítségével. Iskola után mindig a falról akasztottuk le a hegedűt és gyakoroltunk.
1952-ben, amikor egy Csegzi Sándor nevű tanító jött az iskolához, nagyon jó hegedűs zenész lévén, összeszedte a Sófalván levő összes idősebb zenészeket, és alakított egy felnőtt zenekart. 12 taggal minden héten szerda este próbát tartottak, ahova minket 9-12 éves gyerekeket is meghívott. 1953-ban megalakított egy gyerek zenekart, ahol már volt cimbalom, bőgő is. Eljártunk pionírversenyekre is, akkor még Magyar Autonóm Tartomány volt ( A Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 1960, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1960 és 1968 között. Lásd:
Wikipédia ).
Ez a Csegzi tanító elment Nyárádszeredába, és rá egy évre jött egy Kiss Sándor nevű fiatal tanító, aki hegedűn tudott játszani. Kézre vette a nagy zenekart, és alakított egy gyerek zenekart 20-25 taggal. Ennek a tanítónak köszönhette az a sok zenész, amit elért, akiket ő tanított meg zenélni. Minket ő már nem kellett tanítson, mi már akkor jól tudtunk hegedülni.
1957-ben elkerültem Kolozsvárra szakiskolába, oda is elvittem a hegedűt gyakorolni. 1961-ben hazajöttem, az idős zenészek kapta rajta, és elhívtak, mivel még hegedűs nem volt csak én és a testvérem Géza. Két zenekar alakult négy-négy taggal 1961-ben. Az egyik zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, id. Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Biró Árpád bőgős. A második zenekar: Ráduly Mihály hegedű, idős Károly Sándor szaxofon, idős Ágoston K. Mihály cimbalom, idős Károly József nagybőgős.
Abban az időben a lakodalmakat külön háznál tartották a menyasszony részéről, és külön a vőlegény részéről, így mindkét zenekarnak minden lakodalomban megvolt a programja. Az idő ahogy telt a zenekarok tagjai cserélődtek. Például az én zenekaromban az idős szaxofonos helyét az ifjú Károly Sándor vette át, a cimbalmos helyét ifjú Ágoston K. Mihály vette át. Tehát fiatal zenekarrá alakultunk át, és ugyanúgy a bátyám zenekarába is. Így működött a két Ráduly Zenekar 1968-ig. Az igények kezdtek nőni, és a lakodalmakat a kultúrotthonba kezdték csinálni közösen 250-300 személlyel. Oda már a zenekart is hattagúvá növeltük egy parajdi harmonikással, és Géza testvérem is hozzánk jött. Egy nagyon jó zenekar alakult így, jó hírnévre tettünk szert. A zenekar tagjai: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Ágoston K. Mihály cimbalom, Kovács Lázár harmonika, Biró Árpád, és Kacsó Márton nagybőgő.
Ugyancsak ez időben alakult meg egy ugyancsak hattagú zenekar: Molnár Dénes, Szász Béla hegedűsök, Petrás László szaxofon, Kacsó Márton cimbalom, Kulcsár Sándor harmonika, Ágoston Vencel nagybőgős személyében.
Volt egy harmadik zenekar is, amely nem volt hattagú, csak úgy, hogy a miénkből pótoltuk, amikor szabadok voltunk. Annak a tagjai: idős Károly Sándor szaxofon, Károly Árpád hegedű, Károly Béla harmonika, Károly József nagybőgő, Ágoston K. Mihály a mi cimbalmosunk.
Ez a három zenekar így működött 1990-ig, rengeteg lakodalomba jártunk Csíkszeredától, le a Küküllő-mentén Balázsfalva környékén lévő magyar falukba. 1990-ben kezdtem kimenni Magyarba dolgozni, mivel építkeztem, és kellett a pénz. A testvérem, Géza, komoly betegségbe esett, így ő többet nem is zenélt. Én meg Magyart jártam, és amikor egyszer hazajöttem a társaim közölték velem, hogy ők külön álltak és egy zenekart alakítottak. A tagjai: Károly Árpád, Szász Béla hegedűsök, Károly Sándor szaxofon, Kulcsár Sándor harmonika, Hegyi Imre nagybőgős, Kacsó Márton cimbalmos.
Én maradtam a nagybőgősömmel és alakítottam egy fiatal tehetségekből álló zenekart, akikkel mai napig is képviselem a falut nagyon sok mulatságban, fesztiválokon. Tánccsoportokkal járunk külföldre: Magyarországra, Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, és itt is, a Sóvidéken, minden megnyilvánuláson részt veszünk.
A zenekar tagjai a megalakulásakor: idős Ráduly Mihály hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, ifjú Ráduly Géza hegedű, Bíró László cimbalom, Bíró Ferenc szaxofon, Bíró Árpád, Kacsó Márton nagybőgősök.
Életemet a magyar népi zenének szenteltem, és a mai napig sem adom fel!
 |
Ráduly Mihály hegedű, Ágoston K. Mihály cimbalom, Károly József nagybőgő, Károly Sándor szaxofon.
Készült 1968-ban. |
 |
Ráduly Mihály hegedű, Ráduly Géza hegedű, Kacsó Márton cimbalom, Petrás László klarinét,
Károly Sándor nagybőgő. Készült 1972-ben. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Petrás László szaxofon, Károly József nagybőgő, Ágoston K. Mihály cimbalom. Készült 1974-ben. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Ráduly Géza hegedű, Molnár Dénes hegedű, Ágoston K. Mihály cimbalom, Károly Sándor szaxofon, Bíró Árpád nagybőgő. Készült 1976-ban. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Ráduly Mihály hegedű, Szász Béla hegedű, ifjú Ráduly Mihály harmonika, Bíró Árpád nagybőgő, Bíró László cimbalom. |
 |
| Idős és ifjú Ráduly Mihály zenélnek 2005 febr. 27-én. |
Ajánlott tartalmak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése