Károly Sándor 1946-ban született Alsósófalván, és mivelhogy az adottság vele született, zenész apa fiaként beiratkozott a marosvásárhelyi zeneiskolába. Itt esti tagozaton, négy év alatt elsajátította a zenélés tudományát.
1968-ban tért haza szülőfalujába és az akkor már létező Ráduly zenekarban átvette az édesapja, id. Károly Sándor helyét, és szaxofonon kezdett játszani. A zenekar felállása: Ráduly Géza hegedűs, Ráduly Mihály hegedűs, Kádár Mihály cimbalmos, Károly Sándor szaxofononos, Bíró Árpád nagybőgős.
Ez a csapat együtt zenélt huszonkét éven át. Nagyon sok lakodalomba zenéltek, mindenfelé hívták őket, összesen hatvannyolc helységben fordult meg a zenekar, mulattatva a táncolni vágyókat. Zenéltek különböző fesztiválokon, rengeteg versenyen vettek részt, ahol jó eredményeket értek el. Nagyon sokszor történt meg az, hogy a szombat esti lakodalomból hazaérve indultak vasárnap a versenyekre zenélni. A legtöbbet Alsósófalván és Kibéden zenélte, de voltak olyan távolságokra is, mint például Szeben.
Egyik alkalommal, amikor Vajdahunyadra kellett menjenek zenélni, történt meg az eset, hogy eléggé helyszűkében utaztak. Mivel nem volt akkoriban annyi autó, mint napjainkban, a faluban fogadtak egy Imz-t, és hogy mindannyian elférjenek, a nagybőgőt felkötötték az autó mennyezetére úgymond a fejük fölé az autó belsejébe. Útközben a kötés meglazult, kioldódott, a nagybőgő leesett és eltörött a nyaka. Már nem volts amit csinálni, anélkül kellett zenélni a lakodalomba, mert húzták a bőgőt de nem szólt.
1990-ben felbomlott ez a zenekar és egy új formáció jött létre: Károly Árpád (K. S. testvére) hegedűs, Szász Béla hegedűs, Kacsó Márton cimbalmos, Kulcsár Sándor (Szováta) harmonikás, Károly Sándor szaxofonos, Bíró Árpád nagybőgős. A Ráduly zenekat új felállása: Ráduly Géza, Ráduly Mihály, ifj. Ráduly Mihály, Biró Ferenc, Biró László, Kacsó Márton. Rajtuk kívül még sok zenész volt a faluban, mint például: Petrás László, Molnár Dénes, ifj. Ráduly Géza, Farkas Gergely, Lukács Dénes, és még sokan mások.
Ez a nagyszámú tehetség annak köszönhető, hogy az 50-es, 60-as években a falunk iskolájában Kiss Sándor zenetanár nagy buzgalommal tanította a gyerekeket, ifjakat zenélni. Nagyon sokan váltak az ő tanítása által zenésszé.
A zenekar tagjai alkalmanként cserélődtek. Károly Sándor az alsósófalvi zenekaron kívül, még hat falu zenekarának volt a beugrós tagja: a felsősófalvi Nyicu zenekar, a parajdi, a szovátai, korondi, gegesi, szászcsávási zenészek segédtagja volt. Ezenkívül tagja a parajdi fúvószenekarnak 1969 óta. Megemlíti falutársait is id. Károly Sándort, Petrás Lászlót, Káli Ferencet. Népes csapat volt a zenekar, volt időszak, amikor harminchárom tagja volt a bandának. Most már csak tizenötön vannak, és nem túl gyakran zenélnek, leginkább fesztiválokon, falunapokon, március 15. alkalmával.
Sajnos már a Károly Sándor csapata sem zenél, feloszlott a csapat különböző nehézségek miatt, pedig nagyon szép sikereket értek el. Többek közt még Svájcban is zenéltek, és Magyarországon is. Pusztamérgesen a káposztafesztiválon léptek fel, amikor a parajdi főzőcsapat elnyerte az első díjat. Azóta van Parajdon is töltött káposzta fesztivál.
A Ráduly zenekar még napjainkban is zenél, igaz egyre ritkában, mivel a modern zene vette át az uralmat. De a hagyományos alkalmakon: farsangtemetés, hajnalozás, szüreti bálok alkalmával még mindig a népi zenekar szolgáltatja a jókedvhez a nótákat.
 |
| Lakodalmi zenélés. A képen: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Biró László harmónika, Kacsó Márton nagybőgő. |
 |
| A képen: Ráduly Géza hegedű, Ráduly Mihály hegedű, Károly Sándor szaxofon, Bíró Árpád nagybőgő, Kádár Mihály cimbalom. |
 |
| A parajdi fúvószenekar. |
 |
| Kiss Sándor zenetanár és tanítványai. |
 |
| Kiss Sándor és az alsósófalvi zenészek. |
 |
| Lakodalmi zenélés. A képen Károly Sándor szaxofon, Károly Árpád hegedű, Cseresznyés László szintetizátor. |
 |
| Károly Sándor. |
Ajánlott tartalmak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése