2013. december 21., szombat

Gyerekszemmel újból

   Nagy örömömre szolgál bejelenteni, hogy idén is a legkisebbekkel közösen készültünk, hogy egy kicsit színesebbé tegyük az önök karácsonyát. A kicsik idén is nagy lelkesedéssel fogadták az ötletet, hogy rajzoljanak, írjanak nekünk.

  A kiadott téma "Amikor a nagyszülők mesélnek" címet viselte, és azt kellett megfogalmazzák, hogy milyen érzés az, amikor a nagyszülőknél vannak.  Szinte mindenki a családját látta ebben, ahogy kéz a kézben mindenki tart a nagyszülők háza fele. A rajzokat kis állatkákkal, csiripelő madárkákkal, rózsaszín pillangókkal fűszerezték, amely tükrözni véli, hogy a természet és család együtt van harmóniában. Nem utolsó sorban pedig, nagyon sokan rajzolták le a közös karácsonyt. Nagyon beszédes rajzok! 

   Voltak gyerekek akik aggódó tekintettel hozták a kis alkotásaikat, hogy vajon ez az, amit kértünk tőlük, Vagy vajon vállalják-e, hogy ez az ők munkájuk. Nekik válaszolnék, most pár mondatban. A szivárványnak minden színe más. Van benne piros, de van benne kék is. Minden ember más-más, más érzésekkel, más látásmóddal. De ha a szivárvány egyetlen színét is elvesszük onnan, akkor az már nem szivárvány. Ugyanígy mindenkire szükség van ahhoz, hogy egy közösséget, egy falut alkossunk. Mindenki fontos, mindenki számít. Ez volt ennek a kis közös munkánknak az igazi üzenete, hogy mindannyian együtt alkothatunk egy nagy közös családot. 

  A kicsik nevében is kívánok mindenkinek áldott, békés Ünnepeket, és fogadják szeretettel az itt megjelenő munkákat. 


Ráduly Ágnes 


Kacsó Krisztián

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése