Annak idején nem kellett mindenért a boltba futni. Mindig volt otthon tojás, tej, zöldségek, ha ünnep volt akkor vágtak bárányt, télen disznót. Szűkös idők voltak akkor, ha volt is pénze az embernek, hiába volt, mert nem igazán lehetett vásárolni. Főleg élelmet alig lehetett kapni a boltba.
Emlékszem, még fiatal koromba volt, hogy el kellett menjek Marosvásárhelyre. Reggel ettem otthon, de az még akkor volt, hogy a nap fel se volt kelve. Este lett amire Vásárhelyre értünk, jól meg is ehültem. Ott osztán a vendéglőbe lehetett enni. Úgy volt, hogy volt rendes vacsora, és dupla vacsora. Hát kértem két dupla vacsorát. Azt kihozták, én meg megettem. De nem laktam jól. Mondom a pincérnek, hogy hozzon még egy dupla vacsorát. S hát erre még a szakács is kijött, hogy miféle ember az, aki két dupla vacsorától sem lakik jól.
Szóval így volt akkoriban. Mogyorósba még lehetett kapni levest, ezt azt, de nem nagyon lehetett vásárolni akkoriban. Még ha pénz volt, akkor se.
Elmesélte Parajdi Sándor született 1925-ben,
lejegyezte Molnár Szabolcs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése