Azt csak a jó Isten tudja mit szenved a lelkem
Amióta a te anyád eltiltott én tőlem
Nem nyílik már soha többé az a piciny ablak
Amelyikben a legelső páros csókot adtam.
Nem tudom, hogy mit vétettem az édesanyádnak
Hogy elakart venni tőlem, s oda adni másnak.
Pedig hidd el, úgy szeretlek, nem szeret úgy senki
Ugye babám te sem tudnál mással boldog lenni.
Alsósófalvi katona
legények lejegyzései
Rozsnyói tábor, 1952
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése