Amikor Sófalvára gondolok elborítja a pára a két szememet. Eszembe jut a gyerekkorom, amikor alig vártam a nyári szünetet, hogy Sófalvára utazhassak Anyukámmal nyaralni. Eszembe jutnak a drága nagyszüleim, akik ma már nincsenek, a gyerekkori barátaim, akik mára már családos emberek.
Ma ha Sófalvára megyek, úgy érzem csak a régi szép emlékek maradtak, minden más megváltozott, új emberek, új házak. Mégis a szívem egy része örökre ott marad Sófalván.
Emlékszem Nagytatám, Kovács János, mondta nekem “Andi! Te el fogsz innen menni, de bárhova ménsz a világon a szíved mindig is Sófalvára fog vágyni és mindig légy büszke arra, hogy erdélyi vagy, arra hogy magyar vagy!”
Múlt hónapban Szegeden a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású konferencián kilenc Nobel- díjjal kitüntetett kutató vett részt, a több száz külföldi és magyar kutatók mellett. Én magam is részt vettem és nagyon nagy öröm és büszkeség töltötte el a szívemet, amikor Szent-Györgyi Alber ( a C vitamin felfedezője) életéről szóló kis filmben említést tettek arról, hogy az Apukája Erdélyi Magyar család leszármazottja.
Mi is büszkék vagyunk arra, hogy az Alsósófalváról származó személyek sose felejtik el azt, hogy honnan indultak, és hogy szívük mindig hazavágyik. Köszönjük szépen a levelet és arra buzdítjuk Andreát, hogy ha teheti minél többször látogasson haza Alsósófalvára.
Mi is büszkék vagyunk arra, hogy az Alsósófalváról származó személyek sose felejtik el azt, hogy honnan indultak, és hogy szívük mindig hazavágyik. Köszönjük szépen a levelet és arra buzdítjuk Andreát, hogy ha teheti minél többször látogasson haza Alsósófalvára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése