Az alsósófalvi ember lelkületének alapvonásaiban vallásos ember. „A táj lelkisége is Isten keresésére nevelte rá. A hegyvidéki élet sok, ijesztő, rejtelmes adottsága, a sóbányászat életveszedelme, a hosszú fuvaros utak ijesztései megtanították ezt a népet Istenben bízni és minden körülmények között minden jót egyedül tőle, remélni”.
Az egyházközösség egyház-fegyelmezési esetei sehol nem tartanak számon olyan egyháztagot, akit istenkáromlásért vagy nyílt istentagadásért kellett volna fegyelmezni. Úgy tartják még most is, hogy a sófalvi ember lelki hiányt érzett és érez, ha nem mehetett el templomba. Az 1913-as évi lelkészi jelentésből tudni lehet azt a fontos adatot, hogy csütörtök kivételével minden reggel hét órakor tartották az istentiszteletet. Az istentiszteletek látogatóinak gyermeklétszáma a falu lakosságához viszonyítva mindig magas volt, ami jelenleg a szaporulat romlásával igencsak lecsökkent. 1950-ben több mint 500 család volt az egyházközösség tagja. A faluban volt felekezeti iskola is, ami 1920-ban szűnt meg. 1948-tól 1989-ig teljesen kiszorult a vallásoktatás az iskolából, de attól az időponttól a lelkészek a papi lakban végezték a gyermekek vallásos és erkölcsi nevelését.29 Létezett ifjúsági egyesület is Alsósófalván 1865-től. Az I. Világháborút követően a legközelebbi adat 1922-ből származik. Abban az évben november 26-án Turóczi Árpád olvasta fel a 17 cikkből álló új református ifjúsági egyleti szabályzatot. Az új megalakuló ifjúsági egyesület programjában szerepelt először rendszeres Szentírás-olvasás, a fiúk és lányok közös összejövetelén. Ugyanekkor adta ki az állam is rendeletét ifjúsági egyesületek létesítésére, s így a gyülekezet nevelését az állami iskola s a református felekezeti iskola tanítói két irányban végezték. A hatóság hamar (1924-ben) betiltotta ezt a református ifjúsági munkát. Később a megújult egyletet Balogh Ferenc lelkész vezette. A munka inkább színdarabok előadásából állott ebben az időben, bibliaórának nyoma sincs. 1933-ban az egyházi jellegű ifjúsági egylet nem bírja a konkurenciát az állami ifjúsági egyesülettel, és megszűnik. A feljegyzések szerint a lelkész néha megjelent az állami ifjúsági egyletben és bibliaórát vagy előadást tartott. 1941 teléig nincsen komoly nyoma az ifjúsági munkának. 1935 őszétől Valády György lelkészkedése alatt (1938-ig) ifjúsági énekkar volt, de akkor a hatóság felszólítására az is feloszlott. 1940-ben alakult meg a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. Kedden bibliaóra, szerdán, szombaton és vasárnap önképzés, játék, ének az ismert négyes program.
Csíky Júlia 1940. október elsején megalakítja az első leányszövetséget. 1941-ben a lelkesülés után a tavaszi munkát már így jellemezte az egyik jelentés, hogy az „nagyon laza”. A levente-oktatás elvonta az ifjúságot és a Kolozsváron tartózkodó lelkész helyett a környékbeli lelkészek végezték a beszolgálást. 1942 májusában hitvallásos bibliaköri munka indul, szervezet nélkül, külön fiúknak és külön lányoknak, melyet a lelkész és felesége vezet. Az összejöveteleken bibliaolvasás mellett egy-egy szépirodalmi könyvet is olvasnak, vagy valamilyen, az ifjúságot is érdeklő témával foglalkoznak. 1943. október 10-én Alsósófalván is ifjúsági napot tartanak Borús István szervezésében, melyen Marosvásárhely, az udvarhelyi Református Kollégium, Parajd, Szolokma, Felsősófalva és több más község ifjúsága képviseltette magát. 1943 őszén a serdülő fiúknak és lányoknak is indul külön-külön bibliaóra. Taglétszám átlag 20-20 ifjú. 1944 őszétől a háború átvonulása és a lelkész elmenekülése miatt szünetel az ifjúság körében végzett tevékenység. A bibliás legények és leányok kis csapata 1945 telén gyűl újra össze. „A második világháborút követő években az ifjúság, egyesületi keretek nélkül, vasárnapról vasárnapra, Isten iránti háláját csak a templomlátogatásban, a gyülekezet közös éneklésében és imádságában, az Igehirdetés meghallgatásában tudja kifejezésre juttatni.
* Részlet: Biró Róbert, Alsósófalva - Társadalomtörténeti vázlat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése