Mi is az élet? Kis lépések folytonos sorozata egy úton, döntések halmaza az útkereszteződéseknél. Eltelnek az iskolásévek és mindenki előtt megnyílnak a lehetőségek, az utak, amelyek vezetnek valahova. Kirepülünk, mint fiókák a fészekből, majd leszállunk valahova, mint igazi sasmadarak. Azon merengünk, hogy jó helyre raktuk-e a fészkünket, eléggé megalapoztuk-e azt.
Bár mindannyiunknak más sors adatot, mégis egyvalamit mindenki szeret és ez a nosztalgiázás. Visszaemlékezni a régi időkre, az iskolás évekre, az együtt töltött vidám percekre, a szigorú feleltetésekre.
A visszaemlékezés volt a célja a junius 25-én megrendezett 30 évesek találkozójának is. A jelenlevők közösen emlékeztek vissza az iskolás évek szépségeire. A gyerekkor óriásinak tűnő problémáiról már mindenki tudja, hogy csak töredéke annak, amit elképzeltek az élet nehézségeiről akkoriban, ugyanakkor mégis ezen apróságok megannyi mosolyt csalnak az arcokra.
A kortárstalálkozók ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy nem vagyunk egyedül az úton, amelyet választottunk, és amelyen járunk, mert vannak barátok, kortársak, akik nem felejtettek el minket, és soha nem is fognak.
Az ünnepély a megszokott rendben zajlott. A jelenlevők beszámolója szerint külön élmény volt a megújult iskola termei közt sétálni. Ugyanis sokan közülük még nem jártak az iskola épületében, annak felújítása óta. Jó érzés tudni, hogy a falu egy szép, megújult iskolával rendelkezik, ahova szívesen járnak tanulni a diákok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése