Szüreti bál

    Falunkban minden ősszel szeptember végén vagy október végén szüreti bált tartanak a kultúrházban. Mivel ez a tájegység nem szőlőtermő vidék, a hangsúly a bálon van, nem a szüreten. Ezen a vidéken az I. világháború után terjedt el. 

    Szervezői a besorozott legények, a csőszök, akik még idegenből is hazatérnek, ha csak tehetik, hogy részt vegyenek a szüreti bál ceremóniáin. 

    A bál előtt 10-15 nappal a legények párt választanak maguknak, azaz meghívnak egy-egy nőt, azt, akinek már udvarolnak, vagy épp udvarolni szeretnének, hogy legyen ideje előkészíteni a saját maga, és a legény öltözékét, de ugyancsak a lány feladata a bál utáni vacsora elkészítése, mert meg kell vendégelnie a legényt. 

    A lány megtiszteltetésnek érzi a meghívást, még akkor is elmegy az illető csőszlegény párjának, ha az éppen nem tetszik neki. A legények vásárolják meg a bál előtt a bort és a szőlőt, ők fogadják meg a zenészeket is. Ők őrzik a bál alatt a szőlőt, sorsolják ki a szőlőkoszorút, vagy árverezik el.

    A csőszök hagyományos öltözete régen az ú. n. „magyaros öltözet volt": a legényeknek bő fehér gatya, bő ujjú ing, kék lajbi, fehér zsinórdíszítéssel, árvalányhajos, bokrétás, sötétzöld kalap,vállukon átkötött szalaggal. A lányoké: fehér szoknya, piros lajbi, piros kötény, párta, szalag. Ez az öltözék tartotta magát egészen a '60-as évek végéig, azóta giccsessé vált, összekeverték a helyi népviselettel a magyaros öltözéket, a lányok a fehér szoknya mellé székely mellényt vesznek,a legények a gatya helyett a harisnyát húzzák magukra. Így amolyan felemás öltözékben jelennek meg. Jó lenne, ha csak a helyi népviselet darabjaiba öltöznének, vagy a régi magyaros öltözéket vennék magukra.

    A bál előtti este feldíszítik a termet: krepp-papírból font szalagokkal, kihúzzák a drót-vázat, amire felkötözik a szőlőt. A felfüggesztik a kb. 10 kg szőlőből készült, kisorsolásra, elárverezésre kerülő szőlőkoszorúkat.

    Délelőtt gyülekeznek a kultúrházban, és fényképeket készíttetnek. A szüreti bál a csőszök lovas, szekeres felvonulásával kezdődik. A legények lóháton, a lányok szekéren a zenészekkel indulnak a kultúrotthontól, hogy meghívják a falu lakóit, meg a szomszéd települések fiataljait a szüreti bálra. 

    Átmennek Felsősófalvára, onnan Parajdra, majd a bánya útján jönnek vissza a kultúrotthonba. Minden nagyobb téren megállnak és a csőszkirály a következő versikével hívja meg a bálba a zene- és énekszóra kigyűlőket: 

 „Adjon az úr isten szerencsés jó napot!

 Ennek a csoportnak szószólója vagyok. 

 A mi kis falunkba este nyolc órára, 

 Mindenkit elvárunk a szüreti bálra.

 Szőlőből és borból lesz mindenből bőség,

 Szívesen lát mindenkit a (z) (Alsó) sófalvi legénység."

     Manapság még az utat is elkötik, ahol egy-két furfangos találós kérdést tesznek fel a csőszöknek, ezen alkalmakkor is eljárják a csősztáncot.   

    A kultúrházból mindenki hazamegy, a legények hazaviszik a lovakat. Az esti bál előtt a legény elmegy a párja után, együtt mennek a bálba. Az összegyűlt bálozók várják a csőszök érkezését. A bál a csőszök bevonulásával, majd hagyományos táncával kezdődik, amit a bál előtt tanulnak meg az esti próbákon. A következő ének dallamára lépkednek be a bálterem közepére, ők maguk is énekelve a dalt: 

"Megérett a fehér szőlő, sej, haj, le kellene szedni. 

 Ezt a csinos barna kislányt férjhez kéne adni. 

 Megéred még azt az időt, babám, te leszel a párom, 

 Hogy én téged öleljelek, sej, haj, alig, alig várom." 

    Miután a fenti dallamra lassú léptekkel körbejárják a termet, a terem közepén a hagyományos csárdást, gyors csárdást, meg a szökőt járják. A zenészek rendszerint a következő nótákat húzzák: 

 ,,Szüret után van az idő, házasodni kéne, 

 Én meg, anyám, férjhez mennék, ha valaki kérne. 

 Azt a legényt, kit szeretek, viszik katonának, 

 Ha hazajön, fiatalabb kislányt választ babájának." 

 "Ősszel érik, babám, a fekete szőlő. 

 Te voltál az igazi szerető.

 Bocsásd meg, ha vala-valaha vétettem, 

 Ellenedre babám, rosszat cselekedtem."

    A csőszök tánca után mindenki táncolhat. Egy bizonyos idő után a csőszkirály bejelenti „Szabad a lopás!" és a lopott szőlő árát is közli. Régebb egy gerezd szőlő 5 lej, egy alma 2 lej, egy keksz ára 1 lej volt. Bárki lophat, aki fel tud ugrani elég magasra, újabban egymást emelik fel, hogy elérjék szőlőt. A csőszöknek az a feladatuk, hogy elfogják a „tolvajt". Két csősz karjánál fogva a tolvajt a szülőkből választott pénztárosokhoz viszik, ahol ki kell fizetnie az előre megállapított összeget.

    A szőlőlopás a szüreti bál legmozgalmasabb időszaka. A csőszöknek szemfüleseknek kell lenniük, hogy tánc közben mind több tolvajt elfogjanak, mert a szőlőlopásból begyűlt pénzből, meg a tombolajegyek, azaz a kisorsolt, vagy elárverezett szőlőkoszorúk árából fizetik a szőlő árát, a bort, a zenészeket, a fennmaradó pénzt egymás között elosztják. A szőlőlopás 1-2 óráig is eltarthat. Ha nem fogy kellőképpen a szőlő, ha túl magas az első kikiáltási ár, a csőszkirály bál közben enged a szőlő árából. Ez úgy történik, hogy megszakíttatja a zenét és bekiáltja az új árakat. 

    A szőlő lefogyása után kerül sor az árverezésre, vagy a koszorú kisorsolására. A sorjegyeket a csőszök árusítják el a bál ideje alatt.

   Régebb éjfélkor, napjainkban reggel felé, a bál befejezése után kerül sor a csőszök vacsorájára. A csőszleányok szülei kosarakban hozzák az ételeket, italokat. A megterített asztalokat körbeülve, sokszor másnap délig is mulatnak még a csőszök. 

    A legények hazakísérik a párjukat (ha tudják ...), és megköszönik a szülőknek fáradtságukat. 

     A szüreti bál szokásrendje napjainkban is él. Egyike azon kevés alkalmaknak, amikor együtt mulat a falu népe. Kár, hogy ez a mulatság is elvesztette báli jellegét, eldiszkósodott. Csárdást alig járnak, de a társas táncok, mint a keringő is egyre kevesebbszer fordulnak elő...

* Az Alsósófalva monográfiája alapján.