Tájszavak I-K

• ide s tova: körülbelül
• idétlen: ide nem találó, furcsa kinézetelű
• igazodik: betegségből jön helyre
• ikrás (fa): korhadásnak indult (fa)
• íha: a lórudat fenntartó keresztfa az ágas végén, a nyújtó alatt
• ímej: rovar lárvája, amely a tehén bőre alatt fejlődik
• ingola: angolna
• inde-unde: így vagy úgy, de mindenképp
• irka: füzet
• íratás: vagyonmegosztás
• istráng, istarang: kötélpár, szíjpűr amellyel a lovat kötik a kocsit huzó késefához.
• iszánkodik: csúszkál a jégen
• iszkiri: futáss!
• iszkola: zsendelynél nagyobb méretű fedésre készült deszkalap, berovás nélkül
• ipi-apacs: kiütéses búvócska
• ivópad: ivóvíz és kisebb konyhai kellékek tárolására szolgáló bútordarab 
• itkányos: részeges
• ízék: szénamaradék
• játom: kebelbarátom
• jószág: háziállatok közül, általában a 4 lábuakra értendő, amely javat is ad

• kacskarigós: hullámzó, görbe
• kajtat: keres, kutat
• kakasüllő: keresztgerenda, mely összetartja a tetőt
• kaláka: közös munka segítés alapon
• kalán: kanál.
• kalongyál: lábát keresztbe tesz, kévét kalongyába rak
• kalorifer: fűtőtest központi fűtéshez 
• kaláka: közösen, egymást segítve végzett munka
• (el)kallódik: közön kézen járás közben elvesztődik
• kámpicsorodik: elkeseredik, elformálódik (pl a szája)
• kandarít: kanyarít, íves alakban, hajlít, vagy levág valamit
• kankó: piszkavas, kampó, horog
• kankóspálca: sétabot görbe véggel
• kankósi: a hóvirág és az ibolya között nyíló sötét rózsaszín virág
• kantárosfazék: tejhordó fazék
• kanzsi: hím kismalac
• kápás: képes
• kapca: A láb melegen tartása céljából a lábfejre tekert anyagdarab. Főként csizmában, bakancsban viseltek.
• kapiskál: rémlik valami neki
• káposztacika: a káposzta torzsája 
• kappan: herélt, vagy más okból párosodásra képtelen fiatal kakas
• kaptató: hágó
• kapuzábé: kapufélfa
• karinca: kötény
• karisztol: összekotor valamennyit, amiből már nagyon kevés van (takarmány, étel)
• karmanytyu: a székely férfiinget csuklóban takaró díszes ruhadarab
• kártya: ivóvíztartó faedény (veder)
• kaszáj: kazal
• kaszibál, kaszibás: lábát oldalra vetve lépik
• kászta: szárításra előkészített fa/deszka 
• kaszten: fiókos szekrény
• katlanyéroz: keresgél (edények közt)
• kavillál: kószál, össze-vissza jár (gyűjt. B. A. 1939)
• kavincol: a megütött kutya sírása
• kecskebuka: bukfenc
• kecskolló: kecskegida
• kekeckedik: kötekedik
• kekenya, kekenyál: tökéletlen, tökéletlenkedik
• kendős: kesely (ló) (gyűjt. B. A. 1939)
• késefa: húzófa
• kelenta: sajtkészítő edény
• kételenkedik: unva, kelletlenül csinál valamit
• kétrét: ketté, kettőbe
• kiállittás: hozomány (lányoknak)
• kicsipap: légátus, segéd lelkész
• kikecmereg: kijut, kimászik, kilábal
• kisnyoszojó: koszorús lány
• kivikszol: kifényesíti a lábbelit
• klánéta: klarinét
• kócs: kulcs
• kókó: tojás vagy bolond, nem épelméjű
• kokollós: bolond
• kollint: bottal ráüt
• komótcipő: félcipő, házi használatra (gyűjt. B. A. 1939)
• koncsorodik: kunkorodik
• konyít: valamennyire ért hozzá
• kopjafa: fából faragott síremlék
• korcsoma: kocsma
• kóré: kukoricaszár
• kornyadozik: betegeskedik (gyűjt. B. A. 1939)
• kornyikál: rosszul, fület sértően énekel
• koslat: sokat jár valahova, de nem látszik, hogy van-e értelme
• koslat: oknélkül járkál (gyűjt. B. A. 1939)
• kosornyázik: jön-megy, koslat
• kossó: korsó 
• kóst: kóstoló (ált. a frissen levágott disznóból)
• koszt: hosszú bot, amivel a gyümölcsfákról leverik a termést
• kotnyeles: olyan személy, aki mindig mindenbe beleszól, bele üti az órát
• kota/kotázás: kergetőzés (gyermekjáték)
• kotoja: doboz
• kotyog: fővés közbeni hang, titoktartás ellenére elmond valamit
• kótyázás: játék szőrmelabdával
• kotyó, kotyós lekvár: nagyon megért szilva megtörve,  megtörve főt szilva lekvár
• (el) kótyavetélt: eltékozolt, kárba vesztett
• kotyvaszt: hozzáértés nélkül próbál főzni 
• kovártély: albérlet
• kóverta: levélboríték
• kozsók: földig érő kabát, hosszú bunda
• könyöklő: A csűr és pajta között etetésre szolgáló ajtó vagy lappancs
• körcöl: 1. éles tárgyat súrolva valamihez kellemetlen hangot kelt, 2. udvarol (biz.)
• körtöve: körte
• kulimász: ragacsos, sötét, zsíros anyag vagy mocsok
• kukucsi: kenyérsütéskor a bevetés után összekapart tésztából készített zsemleforma gyermekeknek.
• kukujza: áfonya
• kunyerál: kéreget, addig hízeleg, amíg nem megkapja
• kurázsi: bátorság
• kustog: meghunyászkodik, megtorpan 
• kutréjos: makacs, önfejű, kiszámíthatatlan ember
• kutyul: összekever, kotyvaszt
• kürtő: kályhacső
• küzsdik: 1. küzd, 2. harcol, 3. kínlódik, 4. bírkózik