Elmondta: Szőke Vilma, 76 éves, gyűjtötte: Kuron Zsuzsanna, 7-dik osztályos tanuló
Egy nap egy ember fejszenyelet faragott. Forgószél kerekedett. Mérgében az ember a fejszét elhajította. Úgy elveszett a fejsze, hogy sehol meg nem kapták. Egy nap szekerességre indult. Meglátta, hogy egy fejsze fel van vágva a kapura. Kijött az asszony a házból és megkérdezte, hogy ismeri-e, hisz úgy nézegette.
- Hogy került ide ez a fejsze? - kérdezte az asszonyt.
Az asszony felhúzta a szoknyáját, s megmutatta a nagy sebet, ahol ő elhozta a fejszét.
Egy legény fiatal asszonyt szeretett, akinek már ura volt. Miközben a férj munkában volt, a legény az asszonyhoz ment. A fiatal asszony a legényt maga mellé ültette. Egyszerre csak az osztováta, amelyen üldögéltek, elindult. Egy mulatságba érkeztek, ahol csak asszonyok voltak. Az asztalon sütemények, tele poharak voltak. mikor a poharakkal köszöntötték egymást, a következőket mondták: Bigyen káró, komámasszony. A legény is próbálta ezeket a szavakat használni. Mit mondott, mit nem, de véletlenül Istent ejtett a száján. Egyből eltűnt a terített asztal, az asszonyok, csak ő maradt egyedül. Közben a zsebét megrakta volt finom süteménnyel, hogy vigye haza az anyjának. Elindult hazafelé. Mikor venné ki a süteményt a zsebe üres volt.
* Alsósófalva monográfiája, 107. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése