Farsangtemetés

   A legszínesebb és legvidámabb népszokás, amelynek csak részese lehetnek az Alsósófalvára érkező látogatók. A rendszerint hamvazószerdán megtartott farsangtemetés főszereplője Illyés, a szalmabábú, amelyet előzőleg az asszonyok készítenek el.

   A temetési körmenet fő útvonala : Művelődési Ház - Iskolaudvar - Porozó - Gatyaszár utca - Mogyoróalj - Felsőszer - Pál utca - Kispatak - Puszta - Főút - Újfalu - Központ. A menetben legelöl a keresztvivő és a kakaskoszorús megy, majd a zenészek és a maszkurának öltözött férfiak hagymakoszorúkkal, rúdra tűzött káposztafejekkel, kolompokkal felszerelkezve. Négy halottvivő követi őket Illyéssel, amelyet a sirató asszonyok népes serege követ. Ezután minden részt venni és nézelődni szerető ember mehet.

   Minden egyes megállóban ( azok a pontok, ahol terített asztallal fogadják ) a következő képen siratják el Illyést :

  A pap bejelenti :

" Meghótt már a vén Dobai.

Nem is volt ő már korai

Italos, de jó ember vót

Mikor meghótt, egyet se szólt. "

A szereplők soronként megismétlik a pap szövegét, majd a siratóasszonyok mondják el sorra a rigmusaikat, melyeket közös jajgatás és kolompszó követ. A siratást  legelőször a hagymakoszorús és a káposztás kezdi :

" Jaj, Illyés komám ! Tegnap még együtt pálinkáztunk. De te nem mondtál semmit. Bár szóltál volna kettőt-hármat, hogy meg akarsz halni. Elmentél meghóttál, erre a koszorú hagymára hagytál. Nézd meg Illyés ! Jaj. "

Majd a felesége követi :

"Jaj! Illyés! Sütni es kéne, 

Mosni es kéne, meszelni es kéne, 

De tégedet még siratni es kéne! 

Nem ülsz ki többet a híd végire, 

Nem fúvod, nem mondod: járedre, járedre... 

Mijen két szép zsebes harisnyája vót neki...

 A két kezit tette belé, vette ki... 

De mijen jól állott neki, jaj! jaj!"

   Ezután pedig a sirató asszonyok szép sorban :

"Jaj, drága Ilyés komám, 

meghóttál itt hagytál,

ki fogja bedugni a csöpögő likakot, jaaaj "

" Drága Illyés meghóttál,

kire marad a gyalogszán?

Ki viszen ki a rézoldalba,

Ki húzza le a rózsaszín bugyigómat,

Két szép kezeddel, jaaj "

"Jaj, drága Ilyés,

Ha tudnák, hogy szerette a száraz laskát,

Mennyit járt mezit láb, jaaj "

"Jaj, drága Ilyés,

egész nyáron nem csináltál egyebet,

a töködről hajtogattad a legyet, jaaj "

"Jaj, drága Ilyés,

ha tudnák, hogy szerette a sütő tököt,

az este es süttem neki de nem vót ki megegye,

most a töke az asztalon, ő pedig ezen a két rúdon, jaaj "

" Jaj drága jó szeretőm Illyés,

Asore súrlódás, jó tőbe vakarózás, 

Asore dikk, egy véka cső, hanem tiszta búza,

Hanem dikiritáté bé a debáktálómba, jaaj "  

   Most a  szomszédasszony szólal meg :

" Ó, lelkem, jó szomszédom ! Ha tudnák, hogy milyen nótás kedvű ember vót. Az vót az ő nótája, hogy : ha meg halok ki fog engem megsiratni ..." 

Majd mindenki becsatlakozik és elénekelik :

" Ha meg halok, ki fog engem megsiratni

Ki fog az én koporsómra ráborulni?

Ráborulna édesanyám, de már nincsen.

Boruljon rá egyetlen egy drága kincsem.

Ha meghalok, borpincébe temessetek.

Fejem fölé szőlőtőkét ültessetek.

Hadd tudja meg minden arra járó ember,

Itt nyugszik egy jó borivó székely ember. "

A zenészek csárdást és szökőt húznak, míg a jelenlevők körbetáncolják a szalmabábút. A táncba bevesznek a bámészkodók közül is embereket. A tánc után a szereplőket főt pityókával, pánkóval, csörögével, főt törökbúzával, puliszkával, savanyú káposztával, kakassal, süteménnyel, na meg természetesen borral és pálinkával kínálják meg. 

Ismét a pap következik :

" Vegyétek fel és vigyétek,

A kert mellé letegyétek.

Kertet támasszatok véle,

Úgyse vót ő már jóféle. "

De ekkor a feleség közbeszól :

" Jaj, ne vigyék arra,

Me' megakad a karja,

S visszajő a nyakamra. Jaaj. "

Majd a fia is :

" Jaj, ne vigyék arra,

  Me' nekem apám vót,

  S mikor meghótt,

  Nekem egy száll szivart hagyott vót.  "

A pap mondja : " Énekeljük a 2872. számú éneket, amely úgy kezdődik, hogy .... " . Az ének éneklése közben elindulnak tovább a következő helyszín felé. Rendszerint a " Nagybolt " előtt, azaz a falu központjában ér véget a menet, ahol miután még egyszer elsiratják Illyést, a pap a következő búcsúztatót mondja :

" Sirató asszonyok, gyászos gyülekezet !

A végbúcsú órája immár elérezett.

Akit körül állunk itten, annak immár vége,

Nemsokára lészen csendes pihenése.

Itt nyugszik Illyés, azaz a vén Dobai,

Aki hozzánk már többet nem tud szólani.

Itt elégettetik egyedül magába,

Mert a gonosz halál őt elszólította.

De miért lőn ily hirtelen halála?

Mert az este három hordó bort megiva!

Ivás közben nem gondolt ő arra,

Hogy a kaszás ember nyakszirten ragadja.

Őróla vegyen hát most mindenki példát

S csak annyit igyék, hogy meglássa az orrát.

Közben még az este megszólta a tököt,

És mégsem érhette meg a csütörtököt.

Hallgassuk búcsúját, miből látni lehet,

Ki az, kit közülünk  legjobban szeret.

Igaz, hogy a sírnál mindent megbocsájtunk,

S az ellenségre is könnyeket hullatunk.

Először is búcsúzik nevelőanyjától,

Ildikótól, ki őt csinálta szalmából.

Majd keresztanyjától, ennek az urától,

S a keresztszülők összes jó pereputtyától.

Tizenkét feleség, ötvenkét nagy gyermek,

Háromszázhatvanöt unoka ügyelnek majd arra,

Hogy az álmát eztán senki ne zavarja.

Pihenje ki magát a jövő farsangra.

Bérmakeresztanyjától is végbúcsút veszen

Nem köti már semmi e földi élethez.

Búcsúzik falunktól, kicsi és nagyjától,

S az itt jelenlevő víg farsangozóktól. " 

   Végezetül pedig elégetik Illyést és a tűz körül táncolnak, majd a szereplők a felvonulnak a kultúrotthonba, ahol " eltorozzák ". A tor egy kis evésből ivásból és persze táncból áll, amely után mindenki hazamegy.

További érdekességek a farsangról ide kattintva.