Alsósófalva falu a Sóvidék települései közé tartozik. A Sóvidék az egyetlen olyan tájvidék Erdélyben, amely nevét találóan a sóról, erről az értékes ásványi kincsről kapta. A köztudatban úgy él, hogy a Sóvidék elnevezés először Orbán Balázs monumentális művében, a Székelyföld leírásában fordul elő: " Sóvidéknek nevezik pedig a Korond vize és a Kisküküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszögmérföldnyi sófekvésről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérceket alkot. "
A Sóvidék kistáj a Kisküküllő felső völgyében és a Korond vize mentén. Az egykori Udvarhelyszék és Marosszék határán fekszik, napjainkban is két közigazgatási területhez – nagyobbik része Hargita megyéhez, kisebbik fele Maros megyéhez-tartozik. Körülhatárolását elsőként Orbán Balázs végezte el.
A földrajzi tájjal nagyjából megegyezik a néprajzi táj is, bár ez utóbbi határai tágabban értelmezhetőek. Néprajzi szempontból Sóvidékhez soroljuk Atyhát, Korondot és a hozzátartozó két hegyi tanyatelepülést Pálpatakát és Fenyőkutat, Felsősófalvát a sófalvi hegyi Békástanyával, Alsósófalvát, Parajdot, Ilyésmezőt, Szovátát és a vele egybe épült, Szakadátot, Sóváradot és Siklódot. Ez utóbbi a siklódi Nagykő nyugati oldalára a hegyen túlra települt, de lakóinak életmódja, kultúrája sóvidékies. A Sóvidékkel érintkező települések sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, de meghatározó a szomszédos kistájhoz való tartozásuk: Varság, az Udvarhelyszéki Havasalja: Farkaslaka, Pálfalva, a Nyikómente, Kibéd, a Kisküköllõ mente, Vármezõ, Nyárádremete, a Nyárádmente faluja, Etéd, Küsmõd, Énlaka, Szolokma, külön kistáj a Küsmõdpatak völgyében. Gyergyó is szomszédos a Sóvidékkel félszázkilóméter távolságban. A gyergyóiakhoz a sóvidékiek régebb a só útján jártak, századunkban a Bucsin tetőn átvezető aszfaltozott úton érintkeznek.
Természetföldrajzi ökológiai feltételei révén Sóvidék jobbára havasalji táj. A kistáj települései három magassági szinten helyezkednek el. Legmagasabban a hegyiek / Pálpataka, Fenyõkút, Békástanya, Atyha, Siklód/ utána következnek a vízmentiek, patakmentiek / Korond, Felsõ-Alsósófalva, Parajd, Szováta/ végül Sóváradot enyhébb éghajlatáért, jobb termőföldjéért alföldnek tekintették.
A falu elnevezése magyarul Asósófalva románul Ocna de Jos, Hargita megyében Parajd községben található. A községközponttól három km.-re a legközelebbi várostól – Szovátától – 10 km., Székelyudvarhelytõl 37 km., a megyeszékhelytől 92 km.-re fekszik. A 13/A országút közeliti meg a falut, 1 km távolságra. Felsősófalva alsó végétől aszfaltút vezet a falu központjáig, majd egészen le Parajdig.
Alsósófalva az északi szélesség 46 fok 33 perc és a keleti hosszúság 25 fok 7 perc metszéspontján, a Görgényi havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terűl el. A két iker falu Felsõ és Alsósófalva Parajd és Korond közé esik, a Görgényi havasok és a Hargita érintkezési vonalán elhúzódó völgyben, amelyben a Korondi patak helyi néven a Nagyvíz, vagy a Nagypatak folyik. Felsősófalva Korondi patak jobb oldalán, míg Alsósófalva a patak bal oldalán terül el. Felsősófalva alsó végétől majdnem 1 km.-es községi út vezet a Korond vizén át Alsósófalva felső végébe. A két falu határának területe a sík ( régen mocsaras ) Korondi patak völgyétől eltekintve dombos majd hegyes. Az alsóbb teraszokon szántók terülnek el, majd fentebb a dombokon és hegyeken kaszálók, hegyi legelők és lombhullató, főleg bükkerdők következnek. A Havasi határrészen fenyőerdők is vannak.
Alsósófalvát nyugaton a Sóhegy (576m) és a Haromtető, nyugaton a Siklódikő (1023m) és a Küsmődikő (991 m) délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata (1666m) és a Szorostető, keleten a Korondi hegy határolja..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése